Tündérek a magyar hitvilágban.

Ami a tündér szó eredetét illeti, egyik valószínű eredete, a

"tűnni" ige, ami kifejezheti a tündéri természet fel- majd eltűnő jelenségét.

Erre utalnak az olyan szólásmondások, kifejezések is, mint "eltűnt, mint

a tündér", "tündér szerencse", "tündér világ".

Másik lehetséges eredete a szónak a "tündöklő", "tündöklik"

kifejezések, melyek a tündérek világának pompájával, a tündéri fénnyel,

szépséggel, boldogsággal hozható összefüggésbe.

A régi néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének, ahol a

néphagyomány egyébként a mai napig számos várat régen tündérek által

lakottnak vagy általuk építettnek tart. Ezek a régi várak az aranyi, dévai,

kecskekői, firtosi, tartodi, torjai és a kolozsvári várak.

A tündérek társas viszonyban élnek, és érdekes, hogy a mondák

többnyire csak, tündérlányokról mesélnek, férfiakat csak nagyon ritkán

emlegetnek.

Az egyik legfontosabb jellemzője a magyar tündérlegendáknak az arany

szín központi szerepe - lépten-nyomon találkozunk sarkig érő aranyhajú

tündérekkel aranyos ruhában. A tündérek "Arany Boldoghonban" élnek és arany oroszlán áll őrt a palota kapujában, ahol minden aranyból van. Az Aranyka, mint tündérnév is meglehetősen gyakori.

Mindez valószínűleg az idillszerű életkörülményeket hivatott szimbolizálni. 

Az Arany Boldoghonba a réz, ezüst és arany erdőkön át vezet az út, ahol a fákon ragyogó csillagok teremnek, ezüst források folynak, és ahol a varjúkárogás is rigódal. A palota ablakaira madarak repülnek és énekükre a tündérek táncra kelnek. A tündérgyermekeknek ajkára az égből csöpög a tej és bölcsőjük hóból, és napsugárból van. Ha könnyeznek, szemükből gyöngy hull, és ha mosolyognak, ajkaikról rózsák.

Másik szembetűnő jellemzője a magyar tündérmeséknek a hetes szám fontossága. Legnyilvánvalóbb erre utaló jel, hogy tündérhon hetedhét országon, hét tengeren, vagy hét világon is túl található - ez az "útleírás" mondhatni rendszeres a magyar tündérmítoszokban. Néhány más hasonló kifejezés még a”hét mély völgy" és az "égig nyúló hét hegylánc".

Tündérországba mindazonáltal csak nagyon ritkán juthat el halandó, ehhez a 

tündérek kegyeltjének, választottjának kell lenni, és akkor is csak kemény

próbák kiállása és megingathatatlan hűség tanúságtétele után juthat el

hozzájuk. Aki hűtlenséget mutatott, varázslattal visszaküldték, és gyakorta sanyarú pásztoréletmódra ébredt fel az ilyen, soha nem tudván, hogy került ki tündérhonból.

A monda viszont azt tartja, hogy régen a tündérek éjjelente, rendszeresen átjártak a mi világunkba Csallóközben, mikor annak még nem ez volt a neve, hanem Macskarév. Egy öreg fűzfa alatt terítették meg asztalukat, és bárki csatlakozhatott hozzájuk, és annyit szedhetett, amennyit akart és miután fölállt, a tündérek sarujából aranypor hullott a nyomába.

Miután egy gazember egyszer hálátlanul viselkedett a tündérekkel, azok nemjöttek többet. Amíg a tündérek erre a helyre jártak, annyira szép volt,

hogy "aranykert"-nek hívták, de miután eltűntek, Csallóköz lett a neve.

Más legendák szerint a hajdani erdélyi tündérvárakban időközönként a mai napig megjelennek néha a tündérek, akik az adott várban laktak.

Így a Mezőbánt melletti Pogányvárban kilencévente megjelenik két

tündér, a Déva várában lakott tündér pedig hétévente tér vissza.

                                                                                 

Önmagunk szeretete!!

                                                                                 

Önmagunk szeretete,az egyetlen,...amire mindig számíthatunk.Mások szeretete elhalványulhat,visszahúzódhat,feltételekhez kötődhet.Ha állandó jelleggel külső forrásokban keressük a szeretetet ,akkor egész életünket azzal töltjük,hogy olyan aknamezőn keresgélünk,ami az első félrelépés alkalmával felrobbanhat.Egy másik személy tökéletesen soha sem szerethet minket.De a tökéletes szeretet lehetséges,ha az ember szereti önmagát,...szereti az ÉNJÉT,.....a LELKÉT.Az a szeretet,amit az ember önmaga iránt érez,az tiszta,...kimeríthetetlen,...olyan mint a forrás,ahonnan ered!!!  :)

Te menyire szereted önmagad???

Útmutató :)

                                                                             

Teremtés közben figyeljük magunkat. Ha aggodalmat, bosszúságot, csalódottságot, félelmet érzünk, akkor elkószáltunk. Vegyük észre, hogy mindezek az érzések csak figyelmeztetések arra, hogy figyelmünket irányítsuk vissza a feladatra. Ha a feladatra koncentrálunk, rajta vagyunk az utunkon. Ekkor örömet, boldogságot, megelégedést érzünk. Ha úgy érezzük, az életünk küzdelem, sorsunk nehézségekkel teli, akkor tévelygünk, ha mindezeket feladatoknak látjuk, akkor a helyünkön vagyunk, függetlenül attól, milyen úton állunk.

Az ima erejéről.

"Az ima a meditáció belső formája, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy segítsünk valakinek megszabadulni a félelemtől. Engedd , hogy az ima közelebb vigyen a Fényhez, mely maga az Isten, minden úton-módon, melyet a pillanat hoz számodra. Ne akard kontrollálni az imádat, mivel az olyan szabadon szárnyaló, mint akármilyen nagy jelentőséggel bíró beszélgetés. Légy a pillanatban az imáddal, és fogadj el bármilyen gondolatot vagy érzést, mely együtt jár a pillanattal. Az egyik pillanatban túláradóan érzelmes leszel, a másikban pedig szomorú vagy gyötrődő. Aztán a Mennyekhez fogsz fordulni segítségért, melyet a hódolat csöndesebb momentuma követ majd. Minden egyes imával töltött pillanat olyan, mintha száz forintot tennél be a bankszámládra. Nem tartjuk ott számodra letétben. Hagyjuk, hogy minden egyes ima szálljon a széllel, és mégis hozzád fog tartozni, annak minden kamatával és előnyével, mely naponta keletkezik. Halmozd fel az imáidat, és fogadd el a támogatásunkat. Mindegyik a te angyalod, akik segítenek téged.

Mi csak arra biztatunk, hogy imádkozz. Minden egyes reggel tökéletes arra, hogy az imával kezd. Ideális, ha mielőtt felébredsz, párbeszédet folytatsz a Teremtővel. És így, ahogyan a fejed a párnán nyugszik és a szemeid még mindig álmosak, felébredsz Szeretett Teremtőd hangjára. Milyen mennyei így kezdeni a napot! És ennek a pozitív napkezdésnek az ereje biztos, hogy rengeteg boldogságot és csodát okoz a napok során.

Napközben csatlakozz hozzánk komoly imán és meditáción keresztül. Mindezek azonnal felüdíthetnek és feltölthetnek, amikor kimerültnek érzed magad. Helyezd ránk gondjaidat és hagyd, hogy úgy szállítsuk el azokat, ahogyan a kukások elviszik a szemetet. Nincs olyan gondod, melyet ne bízhatnál a mi szerető gondjainkra.

Az ima egész egyszerűen csak „újra kapcsolatba lépést” jelent, és a Teremtővel való kapcsolatba lépés végtelen inspirációhoz és életerőhöz vezet. Az ima néhány ember számára összekeveredik a kötelesség vagy szabály érzésével. Mégis a kötelező imák is nagyon hatásosak, és előnnyel szolgálhatnak azok számára is, akik már fénylenek. Számodra az ima olyan, mint megállni a benzinkútnál, hogy újratöltsd magad gázolajjal, benzinnel vagy mással, amire szükséged van. A nap bármelyik pillanatában imádkozhatsz. Gondolj arra, hogy Isten szerető támogatását szeretnéd, és úgy is lesz. Légy biztos benne, hogy mindig elérhetőek vagyunk számodra, és tudd, hogy soha nem tagadjuk meg az imáidat.” (Doreen Virtue)

A gondolat teremtő ereje.

Sokféleképpen élhetjük az életünk, de annyi lehetőséget kaptunk, hogy teljesebbé, boldogabbá tegyük, hogy érdemes észrevenni a jeleket. Még ha eleinte nem is hiszünk benne, hamarosan visszaigazolódhat, hogy valóban jól működik. Amikor mindezeket belátjuk, egyre tudatosabban elindulhatunk spirituális fejlődésünk útján.

A hitnek, a gondolatoknak teremtő ereje van, mert amire gondolsz, annak energiát adsz és az működésbe lép. Igen erősen működik a vonzás törvénye, a pozitív gondolatok bevonzzák a jót, a negatív gondolatok bevonzzák a rosszat, illetve, amikor elengedjük a rosszat, akkor ezzel elengedtük a problémát is, és rögtön helyébe lép a jó.

Megérzéseink segítenek döntéseinkben, érdemes rájuk hallgatni. Úgy szokták mondani,"mindig az első gondolat a jó". A nyugati szemléletmódra jellemző, hogy ezt elkezdi variálni, kombinálni, és addig csűri-csavarja, hogy már teljesen összezavarodik, és nem látja a helyes irányt. Ilyenkor érdemes a "kiinduló" gondolathoz visszatérni, aszerint dönteni és cselekedni.

Az intuíció a lélek női oldala, ezért a nők általában jobban hallgatnak a megérzéseikre. Számtalan rossz döntéstől óvhatjuk meg magunkat, ha bízunk az intuícióinkban. A megérzésekhez kapcsolható az úgynevezett "hatodik érzékünk" is, amit mindennapos telepátiának is nevezhetünk. Gyakran megtörténik például, hogy egy anya megérzi, ha gyermekével valamilyen baj történik, akármilyen távol is legyen tőle. Az ikreknek pedig kifejezetten erős ez a képessége, de bárki aki közel áll hozzánk, ugyanígy megérezhetünk vele kapcsolatban dolgokat.

Előfordulhatott már veled is, hogy ismerősödre gondoltál, és abban a pillanatban megcsörrent a telefonod, és éppen ő hívott fel. "Véletlenek márpedig nincsenek", mindennek megvan az oka, olyankor is, amikor élethelyzetünkben nem így látjuk. Főként akkor kételkedünk benne, amikor kedvezőtlenül alakul életünk. Pedig minden "rosszban, van valami jó", amit később majd beláthatunk és ráébreszthet arra, hogy mit is akart tanítani nekünk.

Ha egy házasság tönkremegy, és valaki úgy érzi, hogy igazságtalan vele a sors, a későbbiekben lehet, hogy válása hozza meg számára az igazi szerelmet és boldogságot, amúgy meg elkerülte volna. Vagy ha elveszítjük állásunkat, az természetesen az adott pillanatban rossz. Mégis ez a változás hozhatja el, hogy átgondoljuk addigi életünk, és elinduljunk egy olyan úton, amire ha később visszagondolunk, máris belátjuk, hogy a javunkat szolgálta.

Apró "véletlenek" sokasága is megváltoztathatja az életünk, és a jó dolgok is múlhatnak rajta. Álmainkra is érdemes rendszeresen figyelni, mert igen értékes információval szolgálnak, és nem kell azonnal álomfejtőhöz szaladni, egyszerűen hagyjuk magunkban érlelődni, és gondoljuk végig, hogy az adott élethelyzetünkben vajon mit is üzent nekünk.

Szentivánéj az élet ünnepe.

                                                                                 

Valaha az embernek két ünnepe volt. Télen a leghosszabb éjszaka vége, nyáron a leghosszabb világosság nappala. A két napforduló. A legtöbb fény és a legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte.

Szentivánéj a napéjegyenlőség misztikumával, mágiákkal és apró csodákkal fűszerezett éjszaka. Ilyenkor bármi megtörténhet. Ehhez a kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, aki „égő és világító fáklya volt” a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át – Joann-Jovan-Ivan –, ami feltehetőleg a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.

Szentivánéj titokzatos értelmű és hatású népi virrasztás: a fény, az élet, a szerelem, a termékenység ünnepe. Még a huszadik században is a határban rakott nagy tűz mellett töltötte az éjszakát az egész falu, énekkel, szertartásos táncokkal ünnepelve az élet diadalát. Európa számos vidékén még napjainkban is él a nyárközépi tűzgyújtás szokása. Bár a nyári napforduló tűzünnepét már évszázadok óta Szent Iván napjának előestéjén tartják, és éppen ezért a legtöbb ember szemében keresztény ünnepnek számít, kétségtelen tény azonban, hogy a ma is élő szokás a kereszténységet messze megelőző korokból ered. A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő (látszólagos) útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, amit aztán a hanyatlás féléves periódusa követ.

Amikor az ember még mágikus összhangban élt a természettel, a nyárközépi tűzgyújtással minden bizonnyal a Napot próbálta támogatni a sötétséggel vívott harcában. A régi korok emberei a tüzet – gyakorlati haszna mellett – a világosság, a tisztaság, az egészség, az elevenség, a szenvedély, a szerelem és az örök megújulás jelképének tekintették. Így már érthető, hogy a megtisztulással, a gyógyítással, az egészség megőrzésével, a szerelemmel, a házassággal és a termékenységgel kapcsolatos mágikus praktikákat gyakorolták Európa-szerte ezen az éjszakán.

A nyárközépi füstölés eredetének magyarázatához tartozik a középkori pogány szlávok nyári napforduló ünnepe is, amikor nagy tüzeket gyújtottak a fás, bokros vízpartokon, és először csak énekeltek, ettek-ittak a tűz körül, majd az éjfél közeledtével feláldoztak egy fehér tyúkot és egy fekete kakast a szertartásban. Az áldozat után hosszan tartó körtáncba kezdtek, majd amikor a tüzek kialudtak, ledobálták ruháikat és beugráltak a vízbe. Itt azután mindenki azzal töltötte a kedvét, akivel a sötétben összekerült.

A XIX. század végéig szinte nem volt olyan falu Európában, ahol ne lángoltak volna fel a nyárközépi tüzek. Németország egyes vidékein a gyerekek házról-házra járva gyűjtötték össze a tüzelőt a Szent János-éji örömtűzhöz. Azt gondolták, hogy aki nem járul hozzá a közös tűzhöz, annak a vetésén nem lesz áldás, különösen a kendere marad csökött. Ezen az éjszakán sok gazda kioltotta a tüzet házi tűzhelyén, s egy olyan zsarátnokkal gyújtotta meg újra, amely a közös nyárközépi máglyáról származott. A tűz átugrálásával pedig a növények növekedését próbálták meg serkenteni.

Csehországban a szerelmesek koszorúkat dobáltak át egymásnak a nyárközépi tűz fölött. Amikor aztán a lángok lelohadtak, minden pár kezet fogott, és háromszor átugrott a tűzön. A hagyomány szerint akik ezt megtették, hamarosan összeházasodtak, ráadásul egy évre védettséget szereztek a lázzal járó betegségekkel szemben is.

A nyárközépi tűz különféle maradványait Európa szerte kitűnő amulettnek tartották. A hamuját a földekre szórták, hogy távol tarsa a kártevőket. A félig elégett nagyobb faágakat az eresz alá vagy a tetőszerkezethez erősítették, hogy megoltalmazza a házat a villámcsapástól és a tűzvésztől, az elszenesedett kisebb gallyakat pedig előszeretettel alkalmazták az emberek és az állatok ellen irányuló rontás elhárítására.

Litvániában másnap reggel azok a legények, akik a Szent Iván-éji tüzet táplálták, nagy mennyiségű tejet és tejterméket kaptak a tehenes gazdáktól, hálából, amiért újabb egy évre sikerült megakadályozni a fekete boszorkányokat a tej elrablásában. Szintén általános volt a nyárközépi tűzben megégett gyümölcsök gyógyító erejébe vetett hit.

A nyári napforduló ünnepét egykor a jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották.Karcagon és Kéthelyen a Szent Iván-nap előtti kakukkszó olcsó, az utána való drága gabonát jósolt. A palóc lányok a tűz kialvása után a kenderföldre mentek, és ott egyenként a kenderbe heveredtek. Azt tartották, hogy amelyikük után a letiport kender feláll, az egy éven belül férjhez megy. Abaúj-Torna megyében a fiatal házasok 13 szem parazsat tettek egy fazékba. Az asszony felhajította a fazekat jó magasra, és ha egy szem parázs sem hullott ki belőle, boldog családi életre számíthattak.

A néphit szerint Szent Iván előestéjén virágzik a páfrány. Az aranyosan fénylő virág csak néhány pillanatig él, azután elhervad és elenyészik. Aki viszont mégis rálel, érteni fogja az állatok nyelvét és meglátja a földbe rejtett kincseket. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Más források szerint abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja azt az ember elől, de az is lehet, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mert nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel.

Napi útmutató.

                                                                               

Soha ne vesztegess időt arra, hogy úgy érzed, nagyon hosszú utat kell megtenned ebben a spirituális életben. Ehelyett bátorítson és erősítsen annak tudata, hogy milyen nagy utat tettél meg eddig is, és adj örök hálát ezért. Ismerd fel, hogy mennyi minden van, amiért hálásnak kell lenned! Vedd körbe magad csodálatos gondolatokkal, csodálatos dolgokkal, csodálatos emberekkel. Lásd az igazság fényét ragyogni mindenben és mindenkiben. Önmagadból, a lelked mélyéről ragyogjon ez a fény. És tudd, hogy kívülről semmi nem képes eloltani, csupán a saját negatív hozzáállásod. Légy ezért mindig pozitív hangulatban. Mindig a fény ösvényét válaszd. Egyre több és több fényre van szükség, amint a világban zajlik az intenzív tisztulás. Őrizd meg a belső fényedet és tápláld, hogy minél erősebben és fényesebben égjen. Légy a fény, és hagyd hogy ragyogva világítson belőled segítve ezzel a sötétség gyógyulását.