Tételezzük fel, hogy egy pikniket elmos az eső. Ki táplál negatív érzelmet? Az eső avagy te? Mi okozza a negatív érzelmet? Az eső, vagy a reakciód? Amikor bevered a térdedet az asztalba,nincs semmi probléma az asztallal. Azon buzgólkodik, hogy az legyen, amivé alkották - egy asztal. A fájdalom a térdedben van, nem az asztalban. A misztikusok szakadatlanul győzködnek minket arról, hogy a valósággal minden rendben van. A valóság nem problematikus. A problémák csupán az emberi elme szüleményei. Hozzátehetjük: a szunnyadó, bolond elme szüleményei. A valóság nincs tele problémákkal. Ha eltávolítanád az emberi lényeket erről a bolygóról, az élet folytatódnék, továbbra is léteznék a természet minden tüneményessége és erőszakossága. Hol lenne a probléma? Sehol. Magad alkottad a problémát. Magad vagy a probléma. Azonosultál a "magam"-mal, ez a probléma. Az érzés benned van, nem a valóságban.
-A harmadik lépés: Sohase azonosulj ezzel az érzéssel. Ennek semmi köze sincs az "én"-hez. A self lényege nem ennek alapján definiálandó. Ne mondd azt: "Depressziós vagyok." Ha azt akarod kifejezni: "A dolog depressziós", az ellen semmi kifogásom. Ha azt akarod mondani,hogy jelen van a depresszió, az rendjén van; ha azt akarod mondani, hogy a komorság jelen van,az rendjén való. De az nem, hogy "én komor vagyok". Önmagadat az érzés alapján definiálod.
Ez az illúziód; ez a hibád. A fájó érzések, a depresszió jelen vannak, hát hadd legyenek, hagyd magukra azokat. Elmúlnak majd. Minden elmúlik, minden. A boldogsághoz semmi közük sincs a depresszióidnak és rémüldözéseidnek. Azok az inga kilengései. Ha arra vársz, hogy valami feldobjon, vagy kellemes izgalommal töltsön el, számíts depresszióra. Ez a kábítószered.
Akarod? Számíts arra, hogy másnapos leszel. Az inga az egyik oldalról a másikra lendül.Ennek semmi köze sincs az "én"-hez; nincs köze a boldogsághoz. Az a "magam". Ha ezt emlékezetedben tartod, ha ezt ezerszer elismétled önmagadnak, ha ezt a három lépést ezerszer végigpróbálod, eléred a boldogságot. Lehetséges, hogy még három próbálkozásra sem lesz szükséged, s eléred. Nem tudom; erre nincs szabály. De ismételd meg ezerszer, s életed legnagyobb felfedezését teszed. Pokolba az alaszkai aranybányákkal! Mihez kezdesz majd azzal az arannyal? Ha nem vagy boldog, nem tudsz élni. Aranyat találtál? Min változtat ez? Király vagy; herceg vagy. Szabad vagy; elfogadnak-e, vagy visszautasítanak, többé nem érdekel, egyre
megy, mindegy. A pszichológusok azt mondják nekünk, hogy igen fontos a valakihez tartozás érzése. Halandzsa! Miért akarsz bárkihez is tartozni? Ez többé nem számít.
Egyik barátomtól hallottam, hogy van egy afrikai törzs, amelyben halálbüntetésnek számít a kiközösítés. Ha téged kirúgnának New Yorkból, vagy bárhonnan, ahol élsz, nem halnál bele.Hogyan lehet, hogy az afrikai törzs tagja meghal, ha kiközösítik? Mert osztozik az emberi természet mindennapos butaságában. Azt hiszi, nem lesz képes élni, ha nem tartozik valakihez.
Mennyire másképp van ez a legtöbb emberrel, ugye? Hiszi, hogy szükséges valakihez tartozni.Pedig nincs szükséged arra, hogy bárkihez, bármihez, bármely csoporthoz tartozz. Még szerelmesnek sem kell lenned! Ki mondta neked az ellenkezőjét? Amire szükséged van, az a szabadság. Amire szükséged van, az: szeretetet adni. Ez az; ez a valódi természeted. De amit nekem mondsz, az valójában az, hogy kívánatos akarsz lenni. Azt akarod, hogy megtapsoljanak,hogy vonzó légy, hogy az összes kis majom fusson utánad. Elvesztegeted az életedet. Ébredj fel!
Erre nincs szükséged. Sugárzó boldogságban élhetsz nélküle.A társaságodhoz tartozók nem örülnek majd ezt hallva, mert rémületet keltesz, amikor kinyitod a szemedet, és mindezt megérted. Hiszen hogyan lehetne kontroll alatt tartani egy olyan embert, mint amilyenné váltál? Egy olyan embernek nincs szüksége senkire; nem fenyegeti már emberek kritikája; nem törődik azzal, mit gondolnak róla mások, sem azzal, hogy mit mondanak róla mások. Elvágta ezeket a húrokat; nem lehet többé zsinóron rángatni, mint egy bábut. Ez rémületet kelt. "Meg kell tehát szabadulnunk tőle. Igazat beszél; nem fog rajta a félelem; megszűnt emberinek lenni." Emberi! Nézd csak! Most lett emberi lény, végre! Kitört a rabszolgaságból, kitört mások börtönéből.Semmiféle esemény nem igazol negatív érzelmet. Nincs a világon olyan helyzet, amely negatív érzelmet igazol. Minden misztikusunk rekedtre sírta magát afeletti igyekezetében, hogy ezt elmondja nekünk. De senki sem figyel oda. A negatív érzés benned van. A hinduk szent könyve a Bhagavad-Gita, melyben Krisna Isten így szól Arjunához: "Vesd bele magad a csata sűrűjébe,és {ugyanakkor} tartsd a szívedet az Isten lótusz alakú lábánál."(Vö. BhagavadGita 8,7) Csodálatos mondat.Semmit sem kell tenned a boldogság eléréséért. Eckhart, a nagy tanítómester, csodálatosan fejezte ki magát: "Nem az a folyamat segít Istenhez, amely állandóan hozzáad valamit a lelkedhez, hanem az, amely állandóan kivon belőle." {Értsd: kiüresedés, megszabadulás a szeméttől.} Nem tenned kell azért, hogy szabad legyél, hanem fel kell érte adnod valamit. És akkor szabad vagy."
-A negyedik lépés: Hogyan változtass a dolgokon? Hogyan változtass magadon? E lépés megtételéhez sok dolgot kell megértened, helyesebben csupán egyet, amely sokféleképpen fejezhető ki. Képzeld el, amint egy beteg felkeresi az orvost, és előadja a panaszát. Az orvos így szól: "Rendben van, megértettem a tüneteit. Tudja, mit teszek? Gyógyszert írok az ön szomszédja számára!" Mire a beteg: "Köszönöm, doktor úr, máris sokkal jobban érzem magam."Hát nem abszurd? De mindnyájan ezt tesszük. Aki szunnyad, mindig azt hiszi, hogy jobban érzi majd magát, ha a rajta kívül álló emberek közül valaki megváltozik. Szunnyadsz, tehát szenvedsz, de azt gondolod: "Milyen csodás lenne az élet, ha valaki más megváltozna; milyen csodás lenne az élet, ha a szomszédom megváltozna, ha a feleségem megváltozna, a főnököm megváltozna."Mindig azt akarjuk, hogy valaki más megváltozzon, s ezáltal jól érezhessük magunkat. De átvillant-e az agyadon valaha is a gondolat, hogy változzon bár meg a feleséged vagy a férjed,mit eredményez az számodra? Ugyanúgy támadható, sebezhető vagy, mint korábban; éppen annyira ostoba vagy, mint korábban; ugyanúgy szunnyadsz, mint korábban. Te vagy az, akinek változnia kell, akinek gyógyszerre van szüksége. Makacskodsz: "Akkor érzem jól magam, ha a
világ jó." Tévedés! A világ jó, mivel jól érzem magam. Ez az, amit minden misztikus újra és újra megismétel.
/Anthony De Mello/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése