Volt egyszer egy öregember....

                                                                             

Volt egyszer egy öregember, aki egy oázis szélén üldögélt a Közel Keleten, egy város kapujában.

Egy napon, odament hozzá egy fiatalember és megkérdezte tőle:

- Soha nem jártam még itt. Milyenek e város lakói?

- Az öreg, egy kérdéssel válaszolt neki:

- Milyenek voltak annak a városnak a lakói, ahonnan te jössz?

- Egoisták és rosszak. Ezért örülök, hogy eljöttem onnan.

- Pontosan ilyenek e városnak a lakói is – válaszolt az öreg.

Nem sokkal később, egy másik fiatalember közeledett emberünkhöz és ugyanazt a kérdést tette fel neki:

- Most érkeztem erre a vidékre. Milyenek e városnak a lakói?

Emberünk, ugyanazzal a kérdéssel válaszolt neki:

- Milyenek voltak annak a városnak a lakói, ahonnan te jössz?

- Jók voltak és együtt érzőek, vendégfogadók és becsületesek. Nagyon sok barátom volt köztük és nehezemre esett elhagyni őket.

- Ilyenek ennek a városnak is a lakói, – válaszolt neki az öreg.

Egy kereskedő, aki épp inni vitte a tevéit, meghallotta ezt a párbeszédet és miközben a második fiatalember távolodott, odafordulva az öreghez, vádló hangon így szólt hozzá:

- Hogy adhatsz két teljesen különböző választ, két személynek a hozzád intézett ugyanolyan kérdésére?

- Fiam, mindenki a szívében hordja a saját világát. Az, aki semmi jót nem talált a múltban, itt sem fog semmi jót találni.

Ellenben, az, akinek egy másik városban barátai voltak, itt is hűséges és bizalmas barátokat fog találni.

Mivelhogy tudod, az emberek nem mások, mint amit mi képesek vagyunk bennük megtalálni.

Szeretet :)

                                                         

"A szeretetnek nincs szüksége

díszes lakosztályra,

nincs szüksége ékszerekre,

ünneplakomákra,

mert a szeretet otthon érzi magát

az odvas fában is,

ha abban az odvas fában

önmagához hasonló

lélek lakozik"

Kun Magdolna

A szívünk titkai.

                                                                     

Az anyag energia és az energia információ. Ha ezt a tudást a testünk esetében alkalmazzuk, akkor döbbenetes felismerésekhez juthatunk. Hol tart ma a kutatás? Te is naprakész vagy a lehetőségeidet illetően? Tudod-e például, hogy a holisztika szerint hogyan működik a szíved és milyen csodákat rejtettek bele alkotói? Ha nem vagy biztos a válaszban, akkor tarts velünk e felfedezésben!Minden szerv a semmiből, illetve nem a semmiből, de a szabad szemmel láthatatlan valóságból születik. Most a DNS-re gondolhatsz és a génekre asszociálhatsz. De van egy ezektől is sokkal mélyebb valóság. Az energiamezők világa.

Belegondoltál már abba, hogy testünk minden egyes szerve elsődlegesen nem is anyagi természetű, hanem finom energiák mátrixa, amely folyamatos és dinamikus kölcsönhatásban van egy nagyobb egységgel. Minden szervünknek van saját energiamezője, amely olyan, mint a testet körülvevő elektromágneses mező, amelyet aurának hívnak. A belső szerveink energiamezői egy nagyobb hálózatnak a részei és hatással vannak egymásra, hiszen működésük szemmel láthatóan összehangolt, miközben bizonyos mértékig önállóak is.

Minden szerv között talán a legkülönlegesebb a szív, mert az ő energiarendszere tölti be a karmester szerepét. Ő hangolja össze a többi szerv működését. A szív folyamatosan jeleket ad ki magából, gyakorlatilag kommunikál. A szívnek a ritmikus hangjait már eddig is tudták mérni, de nem tulajdonítottak neki egy pontnál több jelentőséget. Holott mérhető, hogy a szív jelei elektromágneses hullámok, amelyek testünk minden sejtének a működésére és életére hatással vannak.A szív jelei információk, ha úgy tetszik, utasítások és parancsok a többi sejt és végső soron az egész energiamező számára. De mi a szív valódi nyelve?Erre a kérdésre még egy gyermek is könnyűszerrel tud válaszolni: az érzelmek.A szív elektromágneses hullámai az érzelmi állapottal befolyásolhatók és fordítva a szív az érzelmek által az egész energiamező egységét képes hatásba tenni. A szív ritmusa képes behangolni a központi idegrendszert, amely része az agy és a gerincvelő. Ezeken keresztül pedig a szív a belső elválasztású mirigyekre van hatással, amelyek a hormonokon keresztül az egész test biológiai és pszichológiai fejlődésének az irányítói. Azt már régóta bizonyították, hogy a hormonok nem egyszerűen fizikai, hanem pszichikai funkciókat is létrehoznak. Elengedő a tesztoszteron nevű férfi nemi hormonra és az általa kiváltott agresszív viselkedési mintára gondolnunk.Visszatérve a szívhez, tehát rájöttek és kimondták végre, hogy a szív ritmikus elektromágneses mintájával irányítja az agyi tevékenységek jelentős részét. (A fizikai keringésen túl.) Mi az, ami a szívet elsődlegesen befolyásolja. A választ az érzelmeknél kell keresnünk. A harmonikus érzések támogatják, erősítik és fenntartják a szív összehangoló ritmusát, ezért helytálló az a megállapítás, mely szerint a „szeretet gyógyít” vagy a „nevetés orvosság”. Minden pozitív érzelem, így a boldogság, az öröm, az önzetlenség, az elismerés, a tisztelet, az együttérzés stb. nagymértékben hozzájárul a szív eme harmonikus ritmikusságához, s ezen keresztül az agy és a test valamennyi sejtjének az egységéhez. Ezt az egységet nevezzük egészségnek.

Mit tud kiváltani pozitív szívhullámokat? Mi tudja elbűvölni a szívet és rajta keresztül a másodperc tört része alatt az egész embert? A szerelem, a szeretet, a törődés és ezek milliónyi megnyilvánulási formája. Továbbá a környezetünk!!! Egy természeti jelenség, egy rendezett és jó érzéseket keltő környezet, munkahely, otthon, ha szűkebb értelemben vesszük, és a társadalom, az ország és a Föld, ha kicsit tágítjuk a perspektívát. Ebben minden felvilágosult ember egyetért.A szív tehát ver és egy rezgéshullámot indít el, ami

nyomáshullámként jelentkezik a testben – pulzus;energiahullám az aurában – kisugárzás;

információs frekvencia a sejtekben, a szellemben és a lélekben – egészséges gondolkodásmód és érzelemvilág.A lényeg a szinkronizáción, a harmónián, az összhangon van. Mire jó ez? Nos, az egészségen kívül a sikerhez. Az egészségünk egy nagyon illékony valami. Nagyon sok mindent – másodpercenként egy trillió biokémiai folyamatot – kell jól és összehangoltan végezni ahhoz, hogy az egyensúlyban legyünk, s akkor még nem beszéltünk az energiahullámok és az információk átadásáról, vagyis a rezgések kommunikációjáról. Ennek a központja a jelek szerint a szívben található. Mintha saját intelligenciája volna ennek a szívnek.Ezt támasztják alá a kutatások, melyek kimutatták, hogy a szív rendelkezik saját idegrendszerrel, ami egy nagyfokú önállóságot tesz lehetővé a számára. Ez az autonómia természetesen nem öncélú, hanem arra szolgál, hogy a szív képes legyen érezni, érzékelni, gondolkodni és a felhalmozott „élményei” alapján döntéseket hozni. Ez a tapasztalat teljesen új megvilágításba helyezi a szívnek az emberi életben betöltött funkcióját.Összefoglalva leszűrhetjük, hogy a szív azonban sokkal több mindenre képes, mint eddig hittük. A szív nem csak egy biológiai szerv, hanem az érzelmek fő szabályozója, valamint egy kommunikáló érzékszerv is, amely kulcsfontosságú az emberi létezésben bioenergetikai és bioinformatikai szempontból is.(forrás:Boldog napot)

Az érzés a teremtő energia.

                                                                           

Masaru Emoto "The Messages of Water" (A víz üzenetei) című nagyszerű könyvben fényképekkel teszi láthatóvá, hogy az emberi gondolatokra és érzelmekre (rezgésekre) adott válaszként a vízkristályok különböző formákat vehetnek fel. Ez talán örökre elűzi a kétséget, hogy hatnak-e a gondolataink érzéseink a környező világra, különösen az emberre, akinek s teste 70%-ban víz, akárcsak a Földé.Minden vízkristály közül a legszebbek a szeretet és a hála által képződöttek, melyek a legmagasztosabb érzések. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, ebből a csodás éltető elemből. És mitől lesz tiszta a víz? A folyók attól tiszták, hogy bennük áramlás van. Ha a víz megreked, mint egy pocsolya, akkor élettelenné válik, nem képződnek benne gyönyörű kristályok. Az életünk sem más, mint folyamatos áramlás, mozgás, változás. Ha ezt nem tesszük, akkor megrekedünk, elakadunk a fejlődésben. Mindennek fizikai tünetei lesznek, amelyet a nem tudatos emberek büntetésként élnek meg. Holott csak a lelkünk a testünkön keresztül üzen: mi az a feladat, amit meg kell oldanunk a továbblépéshez, a fejlődéshez.Nem probléma, hanem feladat. Ha megértjük az üzenetet, akkor esélyünk van a fejlődésre, s egy idő után még hálásak is leszünk a „szenvedésért”, hisz annak köszönhetjük, hogy felébredtünk. A sok „miért” kérdés után végre a „hogyanokat” fogjuk keresni. Hisz ha már tisztán értjük a világ működését, akkor már elegendő arra figyelnünk, hogy mi hogyan veszünk részt ebben.A pozitív gondolkodás már évtizedek óta terjed a világban, mégis gyakran elakadunk. Valami mindig hiányzik a továbblépéshez. Néhány éve a vonzás törvénye kering a köztudatban, ám ennek legalább annyi támadója, mint híve van. A támadói összekeverik a pozitív gondolkodással, és a hívei között sem mindenki tud mit kezdeni az üzenetével.A titok: nem a gondolat a teremtő, hanem az érzelemmel töltött gondolat. Hiába vizualizálom a szebb jövőt, ha legbelül a jelen elégedetlenségével vagyok kitöltve. Azt vonzom, amire a figyelmem fordítom, de nem gondolatilag, hanem érzelmileg. Ha állandóan a hiányra figyelek, akkor esélyem sincs a jobb jövő megélésére.Mert az egyedüli valóság az itt és most. Nincs más. A múltam elmúlt, a jövőm még nincs itt. Azonban ha állandóan a múlt sérelmein rágódom, akkor a jelenbe hozom mindezt, s a vonzás törvénye értelmében-ahol a jelen a teremtő pillanat-a jövőm is terhes lesz.A legkisebb anyagi részecske is képes hullámként működni. Csak azt vonzom, ahogy én rezgek, ahogy én érzek. Mint a hangvillák: csak az azonos hangolásúak felelnek egymásnak.

Van egy régi legenda, mely szerint két angyal kering a Föld körül: a fehér és a fekete. Figyelik, hogy az emberek mire gondolnak, hogy éreznek, Ha valaki „jól” érzi magát és „jót” remél, akkor a fehér angyal azt mondja: legyen! Ha valaki „rosszul” érzi magát és fél a „rossztól”, akkor a fekete angyal azt mondja: legyen!, s mindkét angyal beleegyezik a másik teremtésébe.

Mert mi is a valóság? Amire figyelek. És mire figyelek? Ahogy érzek. Két eltérő gondolkodású (hangolású) embert megkérek arra, hogy sétáljon végig egy utcán, azonos időben, azonos helyen. Majd megkérem őket, meséljenek a tapasztalataikról, élményeikről.

Aki „pozitívra” volt hangolva, elégedett és hálatelt, az csak jó élményekről fog beszámolni: a pékség illatáról, a gyönyörű kirakatokról, a mosolygó emberekről, a barátságos kiskutyáról, a napfény melegéről…, hisz a fehér angyala azt mondta: legyen!

Aki „negatívra” volt hangolva, elégedetlen és bosszús, az csak a rossz élményekről számol be: a büdös levegőről, a drága kirakatokról, a bosszús emberekről, az ugató kutyáról, a koszos utcáról…., hisz a fekete angyala azt mondta: legyen!Az idézőjeleket azért használom, mert nincs jó és rossz, nincs pozitív és negatív érzés, pusztán energia, rezgés létezik. Abból azt tapasztalom meg, amivel én is épp ki vagyok töltve. Mindegy, hogy miben hiszek, milyen vallású vagyok, hogy milyen neveket aggatok erre az energiára, a közös lényege mindig ugyanaz marad. A lehetőség az én kezemben van itt és most a változásra, s ha ezt felismerem, akkor óriásit léphetek a tudatosságban.Azonos idő és hely, mégis más valóság. Mindannyian megtapasztaltuk már. Akkor miért nem működünk mindig úgy, hogy lelkesedünk és boldogok vagyunk? Miért akad el az áramlás? Mert nem ezt szoktuk meg, nem erre tanítottak (programoztak) minket a születésünk után. Talán a fogantatásunk pillanata még a legboldogabb, s valójában már onnantól tapasztaljuk, érezzük a földi valóságot, érnek minket érzések, élmények…Amikor megszületünk, többnyire telve vagyunk reménnyel és hittel, hogy boldogok leszünk. S eleinte egész jól is alakul minden, hisz többségében ölelő karok várnak minket, lesik minden mozdulatunk, igyekeznek teljesíteni minden kívánságunk, s mi elégedett mosollyal háláljuk meg mindezt. A jelenben élünk, az itt és most-ban. Úgy érezzük, otthonra találtunk. Nem gondolunk a születés fájdalmas útjára, nem aggódunk a holnap gondjain. Gyermekként folyamatosan rácsodálkozunk a világ gyönyörűségére, amely mindennap új csodát tartogat nekünk.Aztán lassan el kezdjük megtanulni környezetünk viselkedését, a különféle helyzetekre adott válaszreakcióit, s már úgy fogunk működni, ahogy tanuljuk, ahogy „programoznak” minket. Egy érdekes kísérlet megmutatta, hogy teljesen mindegy, hogy édes gyermek vagy örökbe fogadott gyermek-e valaki, az öröklött betegségek ugyanolyan számban fordulnak elő, mivel a gének csak hajlamosítanak, de nem azok az elsődlegesen meghatározóak.

                                               (forrás:Lélek Létra)

A Tudatos Teremtés

                                                                               

1.lépés: Figyelem

Megfigyeled a körülötted és veled történő dolgokat, élethelyzeteket, a hozzájuk fűződő gondolataidat és a gondolataid által ébresztett érzéseidet. Folyamatosan nyitott vagy életed történéseire és figyeled, várod az apró jeleket, mozzanatokat, amelyek beérkeznek az életedbe. Ezeket észlelve megfigyeled a gondolataidra és a gondolataidon keresztül az érzéseidre kifejtett hatásaikat. A figyelem tulajdonképpen nem is csak az első lépés, hanem a teljes folyamat során jelen kell, hogy legyen. Ráadásul az egész folyamat ciklikus, hiszen az utolsó ötödik lépés során, - amiről később esik szó - illetve azt követően ugyanide térünk vissza újra.

Az első lépés tehát, hogy nyitott légy, és éberen figyelj!

2.lépés: Döntés

Amit megfigyeltél, megtapasztaltál, az lapján döntesz. Arról, hogy mi az, amit nem akarsz és mi az, amit akarsz. Előbb a "nem akarom" dolgokat veszed sorra, mert ezek segíteni fognak az "akarom" dolgok pontos meghatározásában. A figyelem lépése erre a lépésre is igen jelentősen kihat, hiszen döntéseidet alapvetően az alapján célszerű meghoznod, ahogyan az adott dologgal kapcsolatban érzel. He kellemetlenül érzed magad azzal kapcsolatban, amit, ahogy az adott dologról gondolsz, akkor ez a dolog, vagy legalábbis a vele kapcsolatos gondolatod a "nem akarom" listádra fog kerülni. Ha jól érzed magad attól, amit, ahogy az adott dologról gondolsz, akkor ez a dolog és a vele kapcsolatos gondolataid az "akarom" listára kerülnek.

A második lépés tehát, hogy döntsd el, mi az amit nem akarsz, és mi az amit szíved mélyén igazán szeretnél.

3.lépés: Kérés

Ez már a Tudatos Teremtés folyamatának már eddig is ismert része. Ha eldöntötted, mi az amit valójában akarsz, akkor nincs más dolgod, mint kinyilvánítani szándékodat a kívánt dolog bevonzására. Ezt megteheted egy egyszerű kijelentés formájában, szóban vagy írásban. Vagy kereshetsz, esetleg készíthetsz, rajzolhatsz róla egy képet, vagy videót. De már az is elegendő, ha pusztán csak vágyad tárgyára gondolva erősen összpontosítasz. Azt hiszem, a kérés lépése az, ami mindannyiunknak nagyon könnyen megy! Amire figyelnünk kell, az csupán annyi, hogy a kívánt dologra gondolva, hogyan fogalmazunk, illetve hogyan jelenítjük meg azt. Célszerű jelenidőben fogalmazni, és úgy megjeleníteni magunk előtt, mintha máris az életünk része lenne.

A harmadik lépés tehát a kérésünk pontos megfogalmazása és kinyilvánítása.

4.lépés: Várakozás

Ez a lépés tűnik a legkönnyebbnek, mégis legtöbbünk számára ez a legnehezebb. Itt ugyanis látszólag semmi más dolgunk nincs, mint várni kérésünk, vágyunk megvalósulására. Hiszen maga a konkrét manifesztáció nem a mi dolgunk, hanem az Univerzumé. Legtöbbünk számára az Élet legnagyobb kihívása, legnehezebb feladata, a türelmes várakozás. Utálunk várakozni, mert ilyenkor tehetetlennek érezzük magunkat. Az egonk folyton sürgetne, mert nem bír "egy helyben a hátsóján megülni", mindig valamit tennie kell, valamivel foglalkoznia kell. Ezért feszültek, türelmetlenek leszünk, ezzel pedig csak távol tartjuk magunktól vágyunk tárgyát. Mindegyik lépésnél fontos az elme, az ego elcsendesítése, mondjuk meditáció által, de talán ebben a szakaszban van a legnagyobb jelentősége. Az ego ugyanis gyakran, akkor is tettre sarkall, amikor mozdulatlanul kellene maradnunk. Elcsendesedve, figyelve az intuíciónkra, azonban minden pillanatban a megfelelő módon cselekszünk, vagy éppen nem cselekszünk.

A negyedik lépés tehát a türelmes, csendes, figyelmes várakozás.

5. lépés: Elfogadás

Ez szokott a másik "problémás" lépés lenni. Ugyanis az elfogadás is rendkívüli módon nehezünkre esik. Ez az a lépés, ahol igazán nagy jelentőséget kap az önértékelés, az énkép. Hiszen az elfogadás leggyakoribb akadálya az, hogy nem tartjuk magunkat méltónak arra, hogy elfogadjuk azt, amit kérésünkre az Univerzumtól ajándékként kapunk. Nem érezzük magunkat elég jónak, ezért kételyeink támadnak, hogy megérdemlünk-e bármilyen jót az élettől. Pedig igenis elég jók vagyunk, nagyon is jók vagyunk. És igenis megérdemeljük mind azt a sok-sok csodát, szépséget, bőséget és jóságot, amit az Univerzum áramoltat felénk.

A Tudat.

                                                                               

Az emberek összekeverik a Tudatot az Intelligenciával vagy az Értelemmel, és a nagyon Intelligens embernek vagy a nagyon Intellektuálisnak, a nagyon Tudatos minősítést adják. Állítjuk, hogy a TUDAT az emberben, minden kétség és félelem megtévesztése nélkül, egy nagyon különleges módja a „A BELSŐ TUDÁS MEGÉRTÉSÉNEK”, teljesen független az összes szellemi tevékenységtől.A Tudat Képessége lehetővé teszi számunkra a Saját Magunk Megismerését.A Tudat Teljes Megértést ad arról, ami van, ahol van, ami igazán ismert, és ami biztosan ismeretlen.A Forradalmi Pszichológia azt tanítja, hogy csakis az ember önmaga képes Megismerni Saját Magát.Csakis mi magunk tudhatjuk, hogy Tudatosak vagyunk-e egy adott pillanatban vagy sem. Csakis saját magunk tudhatunk a Tudatról és, hogy ez jelen van-e egy adott pillanatban vagy sem.

Az ember saját maga és csakis ő képes meglátni egy adott pillanatban, mielőtt ez bekövetkezne, hogy az adott idő előtt igazából nem volt Tudatos, a Tudata Aludt; majd ezután elfelejti vagy elraktározza ezt a tapasztalatot, mint egy emléket, mint egy hatalmas élmény emlékét.Sürgetően fontos tudni, hogy a Tudat a Racionális Állatban nem folyamatos, nem állandó.A Tudat az embernek nevezett Intellektuális Állatban rendszerint mélyen alszik.Ritkák, nagyon ritkák azok a pillanatok, amikor a Tudat ébren van; az Intellektuális Állat mélyen Alvó Tudattal dolgozik, autót vezet, megházasodik, meghal, stb., és csakis nagyon kivételes alkalmakkor Ébred fel.Az ember Élete egy Álom-Élet, de ő azt hiszi, hogy Ébren van, és soha nem is ismerné el, hogy Álmodik, hogy a Tudata Alszik.Ha valaki Felébredne, szörnyen zavarban érezné magát, azonnal megértené a bohóckodását, nevetségességét. Ez az Élet rettenetesen nevetséges, rettenetesen tragikus, és csak ritkán fennkölt.Ha egy bokszoló hirtelen Felébredne egy küzdelem teljében, szégyenkezően nézné a tisztelt publikumot és, az Alvó és a Tudattalan sokaság ámulatára, elmenekülne e rettenetes látványtól.Amikor az ember bevallja, hogy Alvó Tudata van, biztos lehet benne, hogy már kezd felébredni.

Az elavult Ősi Pszichológia Iskolák, amelyek tagadják a Tudat létezését, és még a fogalom hasztalanságát is állítják, a Legmélyebb Álom Állapotában vádaskodnak. Ezen Iskolák követői nagyon mélyen Alszanak, jóformán egy Infra vagy Tudattalan állapotban.Azok, akik összekeverik a Tudatot a Pszichológiai Funkciókkal: gondolatokkal, érzésekkel, motorikus és érzéki impulzusokkal, valójában nagyon Tudattalanok, mélyen alszanak. Azok, akik elismerik a Tudat létezését, de határozottan tagadják a Tudat Fokozatait, a tudatos tapasztalat hiányáról, a Tudat Álmáról tanúskodnak.Bárki, aki valaha is Felébredt egy pillanatra, első kézből tudja, hogy a Tudatosságnak különböző fokozatai vannak, amelyek önmagunkban megfigyelhetőek.

Először: IDŐ. Mennyi ideig voltunk tudatosak?

Másodszor: GYAKORISÁG. Hányszor ébresztettük fel a tudatot?

Harmadszor: KITERJEDÉS ÉS MÉLYSÉG. Miről voltunk tudatosak?

A Forradalmi Pszichológia és a Régi Filokália felhívják a figyelmet, hogy nagyon speciális Szuper-Erőfeszítések által, fel lehet Ébreszteni a Tudatot, és elérhető, hogy folyamatos és uralható legyen.

Az alapvető Tanítás célja, hogy Felébressze a Tudatot. Semmit sem ér tíz-tizenöt év tanulás az iskolában, a főiskolán vagy az egyetemen, ha a tantermeket elhagyva Alvó Automaták vagyunk.Nem túlzás azt mondani, hogy az Intellektuális Állat nagy erőfeszítések által képes csupán egy pár perc erejéig Önmagáról Tudatos lenni.Világos, hogy manapság vannak ritka kivételek, akiket Diogenész Lámpásával kell keresnünk; az ilyen ritka eseteket képviselik az olyan Valódi Emberek, mint: Buddha, Jézus, Hermész, Kecálkoatl, stb.

Ezek a vallásalapítók Állandó Tudattal rendelkeztek, Nagy Megvilágosodottak voltak.Az emberek általában nem Tudatosak Önmagukról. A folyamatos Tudatosság illúziója a Memória és minden gondolkodás folyamat szülötte.Az ember, aki egy retrospektív gyakorlatot végez, hogy visszaemlékezzen az egész életére, valóban képes visszaemlékezni arra, hányszor házasodott, hány gyermeket nemzett, kik voltak a szülei, tanárai, stb., de ez nem jelenti a Tudat Felébredését, ez egyszerűen az öntudatlan cselekedetekre való visszaemlékezés, és ez minden.Meg kell ismételnünk azt, amit az előző fejezetekben mondtunk. A TUDATNAK NÉGY SZINTJE LÉTEZIK. Ezek a következők: ÁLOM,ÉBRENLÉT, ÖN-TUDAT és OBJEKTÍV TUDAT.

A szegény Intellektuális Állat, akit tévesen neveznek Embernek, ezek közül csak az első két szinten él. Egy része az életének Alvással telik, a másik pedig az úgynevezett Éber állapotban, ami szintén Alvás.Az ember, aki alszik, és Álmodik, azt gondolja Felébredt azzal, hogy visszatért az Éber állapot, de a valóságban ebben az Éber állapotban is folytatja az Álmodást.Ez olyan, mint a hajnal, a csillagok eltűnnek a napfény miatt, de továbbra is léteznek, ha a fizikai szem nem is érzékeli ezeket.A hétköznapi életben az ember semmit sem tud az Öntudatosságról, sokkal kevésbé az Objektív Tudatról.De az emberek büszkék, és mindenki Öntudatosnak gondolja magát, az Intellektuális Állat szilárdan meg van győződve arról, hogy Tudatos Önmagáról, és semmiképpen sem fogadja el, ha azt mondják neki, hogy Alszik és Tudatlan Önmagáról.Vannak kivételes pillanatok, amikor az Intellektuális Állat Felébred, de ezek a pillanatok ritkák, előfordulhat egy nagyon veszélyes helyzetben, egy erős érzés hatása alatt, valamilyen új körülmény hatására, néhány váratlan, új helyzetben, stb.Igazán sajnálatos, hogy a szegény Intellektuális Állatnak nincs uralma a Tudat mulandó állapotai felett, nem emlékszik rájuk, nem tudja azokat folyamatossá tenni.Mindazonáltal, az Alapvető Tanítás kimondja, hogy az ember képes elérni a Tudat Irányítását és kivívni az Öntudatot.A Forradalmi Pszichológia rendelkezik módszerekkel, tudományos eljárásokkal a Tudat Felébresztésére.

Ha fel akarjuk Ébreszteni a Tudatot, el kell kezdenünk megvizsgálni, tanulmányozni és később eltávolítani mindazokat az akadályokat, amelyek megjelennek az úton; ez a könyv az iskolapadtól kezdődően mutatja meg a Tudat Felébresztéséhez vezető utat.

Samael Aun Weor, Alapvető Tanítás. XXXVII. Fejezet, A tudat

Karma- az ok és okozat Törvénye .

                                                                                 

A „Karma” egy hindu kifejezés és szanszkritul azok és okozat törvényét jelenti. Van egy másik törvény, aminek a neve Dharma; ezt jutalomnak, bónusznak, díjazásnak fordítják. Jelen létezésünk jellemzői az életünk könyvében vannak feljegyezve, amelyet mi magunk írtunk, az előző létezéseink cselekedeteivel. Amikor majd egyszer ezt kérdezzük: „Milyen lesz a következő létezésem?”, akkor jobb lenne, ha ezt kérdeznénk magunktól: „Hogyan élek a jelen létezésemben?”. Mert mindannak, amit most teszünk, kihatásai lesznek a következő létezésünkre. Minden, ami most velünk történik, kellemes vagy kellemetlen, a mi konkrét, kellemes vagy kellemetlen cselekedeteink eredménye a múltból.

Egy alapigazság így szól: „Akinek nincs Dharmája, szenvedéssel fogja megfizetni az adósságait”. Gyakran, oly sok kegyetlenség láttán, a Törvény nem alkalmazhat Könyörületet, és akkor nincs más választása, mint Igazságot szolgáltatni. Súlyos balesetek, betegségek, erkölcsi és fizikai szenvedések mutatják, hogy régi adósságokat halmoztunk fel, amelyeket meg kell fizetnünk. Hogy elkerüljük mindezen szenvedéstípusokat, amelyek „befizetendő csekkekként” jönnek, és ahhoz, hogy többé ne gyűjtsünk új adósságokat, a Gnózis tanít nekünk néhány egyszerű, azonban hatékony módszert az úgynevezett „számlák” alkudásához.

Van néhány gyakorlati alapigazság a Karma alkudásával kapcsolatban, úgymint: „A Mérleg által szállhatunk szembe a Törvény Oroszlánjával”. Az Isteni Törvényt egy oroszlán szimbolizálja, amelyet a Törvény Oroszlánjának neveznek. A Törvény Oroszlánja az a Törvény, amellyel mindig találkozunk. Azonban, ha egy személy a Törvény előtt helyes, kiegyensúlyozott viselkedést mutat, akkor a mérleget a maga javára billentheti, és ekkor a Törvény Oroszlánja visszavonul és nem haraphatja meg. Így hát, a legjobb megoldás, hogy ne üldözzön vagy zaklasson minket a Törvény Oroszlánja (szimbolikusan szólva), az, hogy tartsunk meg az életünkben egy helyes gondolkodásmódot, érzést és cselekvést. Egy másik módszer a mérlegnek a javunkra történő kiegyensúlyozására: „Tégy jó tetteket, hogy megfizesd adósságaidat”. Jó cselekedeteink, az emberiség érdekében, változtatásra bírják a Törvényt, és el fogunk érni egy pontot, amikor többé már nem terhel minket, mert, tudatosan vagy öntudatlanul, de sok jó tettet vittünk véghez, és a Törvény nem igazságtalan. Ezután a karma már nem vonatkozik ránk.

Azt mondják: „Karmát fizetünk mindazon bűnökért, amiket elkövettünk, és mindazon jóért, amit nem tettünk meg, amikor megtehettük volna”. A Gnózis azt mondja, hogy átlagon felüli az érdem, amikor magunkra vállaljuk mások szenvedését és segíteni akarunk nekik. Ekkor sok dolgot úgy mosunk le, hogy észre sem vesszük, sok súlyos dolog, amelynek be kellene következnie, nem fog bekövetkezni. Még több érdemmel jár, hogyha önzetlenül tesszük mindezt, a jutalom gondolata nélkül.