Az elfogadás imája.

                                                                             

Ez az ima tulajdonképpen egyfajta elfogadása Mindannak, Ami Van. Amikor ezt az imát mondom, akkor teljesen tisztában vagyok azzal, hogy eddig is minden imámat hallotta a Szellem, valamint azzal is, hogy bármilyen bennem felmerülő vágy beteljesítésének a lehetőségét is úgyszintén reám ruházta. Elfogadása továbbá annak is, hogy lelkem teljesen fel van töltekezve tökéletességgel

és Isten kegyével. Elfogadása a totális tökéletességemnek és "Valóságosságomnak". Mindaz, amire vágyakozhatom, mindaz, amit társteremtenék, annak a megoldásai is mind-mind benne vannak már a valóságomban. Csendes imának hívom ezt, mivel tudom jól, hogy Lényem teljesen kész és egész. Ezért hát teljesen szükségtelen bármit is kérjek a Szellemtől, mivel már úgyis rég ideadott nekem már mindent...(Geoffrey Hoppe)

Teljes szívemmel, elfogadom Létezésem tökéletességét. Elfogadom azt az örömet, amit már jó előre elterveztem magamnak az életemre. Elfogadom azt a szeretetet, melyért imádkoztam, azt, hogy teljesen birtoklom is azt már. Elfogadom azt a békét, melyet kértem, s mely már teljesen a valóságom is immár. Elfogadom azt a bőséget, melyet mindig is kerestem, hogy az teljesen betölti az életem.

Teljes meggyőződésemben, elfogadom Létezésem tökéletességét. Felelősséget vállalok a saját teremtéseimért, és minden dologért, ami csak van az életemben. Elfogadom a Szellem erejét, mely bennem rejlik, s tudom azt, hogy minden dolog úgy van, ahogy azoknak lenniük kell. Teljes bölcsességemben, elfogadom létezésem tökéletességét. A leckéimet igen nagy körültekintéssel saját magam választottam ki, és most teljes egészükben megtapasztalva azokat, végzem el őket. Az út, melyen lépkedek, megszentelt ösvény, isteni céllal. A megtapasztalásaim egyúttal gazdagítják a minden létezőt is, annak részeivé válván. Teljes tudásomban, elfogadom létezésem tökéletességét./Tóbiástól Geoffrey Hoppe közvetítésében/

A gondolataid szerves részeddé válnak.

                                                                             

Minden gondolat, amit magadévá teszel, jellemed szerves részé­vé válik.

A gondolatok — dolgok. Minden gondolat — legyen az rossz

vagy jó — az energia sajátos formája, amely előnyükre vagy hátrá­nyukra befolyásolja azokat, akik a birtokába jutnak. Még ennél is fontosabb, hogy gondolataid hatással vannak rád. Attól függően válsz ilyen vagy olyan emberré, hogy időd legnagyobb részében mi­lyen gondola

tokat táplálsz. Ha a sikerre gondolsz, ezzel magadhoz vonzod a siker jelentős adagját. Ez fordítva is igaz: ha a kudarcra és a kétségbeesésre gondolsz, szerencsétlen és sikertelen leszel. Ah­hoz, hogy gondolataidat pozitív kerékvágásban tartsd, keményen

meg kell dolgoznod. Minden olyan esetben, amikor a negativizmus kezdi belopni magát a lelkedbe, tudatosan határozd el, hogy törlöd a negatív gondolatokat, és azokat pozitív ellenpárjukkal helyettesí­tsd.

Aztán tedd is ezt, még ha néha ez nem is tűnik könnyűnek.

A Ragyogó Szeretet Tündére.

                                                                 

Mese a Szent Grál Kelyhéről

Egyszer régen, nagyon régen, az időknek rejtekében, az Úr egy jókedvű nap hajnalán úgy határozott, hogy teremt egy gyönyörű bolygót. Hívta is mind az angyalokat, hogy segítsenek neki. Amikor minden angyal köré gyűlt, az Úr felállt trónjáról, felemelte mindkét kezét, és kiárasztotta szíve boldogságát. Az angyalok is így tettek. Létrejött a Föld. Akkor az Úr nevetni kezdett, és így tettek mind az angyalok is. Ez a gyöngyöző mennyei kacagás létrehozta a bolygó vizeit: kék tengereket, kanyargó folyókat, zubogó vízeséseket, édes, pici tavakat, éneklő patakokat, a föld mélyében rejtező, gyógyító forrásokat.

Az Úr és angyalai boldogan szemlélték a sok szépséget, és örömük nyomán a földrészek és a vizek növényekkel gazdagodtak: magasba szökő fákkal, gömbölyű bokrokkal, selymes füvekkel, színes virágokkal, susogó sással, lágyan ringó hínárral. Elgondolkozott az Úr, és így szólt: teremtettem fákat és bokrokat, de nincs, aki megegye gyümölcseiket. Teremtettem füveket, de nincs, akinek a talpát cirógassák vagy éhét elverjék. Nincs, akinek pompázzon a sok színes virág, nincs, aki a sás susogását hallgassa, vagy lakmározzon a lágyan ringó hínárból. Teremtek hát állatokat, hogy élvezzék mindezt a bőséget. És lőn. A Föld erdei, ligetei és vizei megteltek az új lakókkal. A levegőben ékes pillangók szálltak, szebbnél szebb madarak hasították a kék eget.

Az Úr megpihent. Angyalai köré gyűltek, és boldogan szemlélték az új teremtett világot. Az Úr azonban újra elgondolkodott: itt van ez az újonnan teremtett, szépséges világ, de nincs, aki uralja. Megteremtem hát az embert saját képmásomra, hogy kormányozza a Földet. Így is történt. Megjelent az ember, aki uralni kezdte ezt a szép, új világot. Falvak, városok, országok születtek, amelyekben egyre több és több ember lakott. Mesterségeket tanultak ki, így a bolygó egyre gazdagodott.

Egy valami azonban hiányzott: a SZERETET. Az Úr összehívta hát Birodalmának minden polgárát, és kedves szemmel nézett végig rajtuk.

- Melyikőtök költözne le a Földre, magával víve a mi mennyei pompánkat?

A sok angyal és tündér csak nézett egymásra tanácstalanul. Annyira kedvelték az Úr Birodalmát, hogy nem szívesen hagyták volna el. Végtelennek tűnő égi perc telt el, míg végre előlépett egy kedves kis lény: a Ragyogó Szeretet Tündére.

– Atyám! Én boldogan teljesítem kérésedet! Tetszik nekem ez az új bolygó, örömmel szolgálnám!

Az Úr mosolyogva ölelte át apró teremtményét, testvérei pedig sorra elbúcsúztak tőle, apró ajándékokkal halmozva el őt: gyönggyel, nyíló virággal, felhő habjával.

Egy harmatos hajnalon szivárványkapu nyílott az Ég alján, és megérkezett a Földre a Ragyogó Szeretet Tündére. Körbekacagta az emberek szívét, és azok táncra perdültek. Megsimította homlokukat, és azok elfelejtették minden bánatukat. Mennyei csókot lehelt az ajkukra, és azok dalra fakadtak. A kis tündér határtalanul boldog volt! Teljes lényével szolgálta a Földet, derítette a bolygó nappalait, nyugtatta éjszakáit.

Amikor a Föld lelke megtelt szeretettel, amikor minden és mindenki ragyogott, a kis tündér megpihent. Már éppen behunyni készült gyönyörű szemeit, amikor három aranyruhás angyal jelent meg előtte.

- Szívünkből üdvözlünk, drága testvérünk – zengték édesen. A kis tündér nem tudott hova lenne az örömtől! Boldogan ölelték meg egymást.

- Az Úr kedvtelve figyelte csodálatos ténykedésed, és jutalmul a bolygó legszentebb helyét adja neked lakhelyül. Édes kicsi palotát emeltünk neked fényből a Kárpátok ölelésében rejlő Birodalomban, ami a Magyarok Hona. Van ebben az országban egy ékes domborulat, Pilis a neve. Ennek a legmagasabb csúcsán lesz mostantól otthonod. – Átölelték kicsiny testvérüket, felemelkedtek a levegőbe, és repültek, repültek.

Nem sok idő telt el, s megérkeztek a Szent Tetőre. Ott bevezették a tündért a palotába, amely alig volt nagyobb, mint egy bodros kis felhő. Apró szobák voltak ebben a palotában, sok szép ablakkal, amelyekből el lehetett látni a világ minden tájára. A palota közepén pici szentély rejtezett, közepén oltár nőtt az Égig. Amikor beléptek a szentélybe, fényesség támadt, és ragyogó aranyoszlop nyúlt le a Mennyek Országából, megérintve az oltár közepét. Amint a fényesség kihunyt, a tündér és három angyaltestvére alig akart hinni a szemének: gyönyörű kehely állt az oltáron, ékes égi fényt ragyogtatva maga körül. Épp elkezdték csodálni az edényt, amikor szívükben megszólalt az Úr szeretetteljes hangja:

- Drága Gyermekeim, örök szeretetemet adom most át nektek őrzésre: a Szent Grál hatalmával tegyetek jót, így tartsátok fenn a Földön az én szívem ragyogását.

És így is történt. A Ragyogó Szeretet Tündére és három angyaltestvére a fénypalotából szolgálták a Föld minden táját és valamennyi élőlényét: kisbabát és agg embert, hangyácskát és ordító oroszlánt, búzamezőket és patakok vizét. Lényük eggyé vált a Grál kelyhével, amely kiapadhatatlan forrásként árasztotta az Úr kegyelmes imádatát. Az edény sok megnyilvánulási formában volt jelen Szent Vacsorán, Kerekasztalon, templomok oltárán, keresők szívében.

Aztán eljött az az idő a Földön, amikor az emberek egyre kevésbé kívánták a Kehely szentségét lelkükbe fogadni. Szép szavak helyett némaság és jajszavak, ölelésre tárt karok helyett öklök, ragyogó szemek helyett szomorú tekintetek uralták a bolygót. És akinek a lelke beteg, annak a teste sem maradhat ép. Így az emberek egyre betegebben vánszorogtak, sokuknak szinte jártányi ereje sem volt. Gépiesen tették a dolgukat, de nem ÉLTEK igazán. Nem tudtak örülni egymásnak, csak gyanakodva méregették a másikat, hogy az vajon mire készül. Nem élték a szerelem csodálatos ajándékait, hanem helyette alantas ösztönök, birtoklási vágy és féltékenység emésztette őket.

A Ragyogó Szeretet Tündére és három angyaltestvére szomorúan nézték, ahogy a Grál-kehely ragyogása egyre halványabbá válik, és szomorúságukban mély álomba merültek. Így telt el több száz év. Mígnem a harmadik évezred hajnalán az apró tündér nyitogatni kezdte szemét, és felébresztette testvéreit is. – Hosszú álmot aludtunk. Ideje felkelni és megkezdeni szolgálatunkat.

Az Úr oltárához mentek, megfogták egymás kezét, és hangos szóval kérlelni kezdték őt, adná vissza a Kehely hatalmát, hogy ezzel a szent erővel szolgálhassanak újra, visszaadva a Földnek nyugalmát. Így is történt. A Kehely újra élni kezdett, és árasztotta magából mindazt a jót és szépet, ami csak szükséges volt. A Kehely éjjeli álmodóknak is megjelent. Megüzente nekik, hogy kész az új energia, ébredjenek, és kezdjék meg ők is szolgálatukat az Új Korszak hajnalán. Tettre kész ifjakkal telt meg a Föld, hatalmas kapuk nyíltak az Ég oldalán, tűzszekerek garmadája érkezett, lángoló fénypallosok repesztették meg a Föld burkát, kiengedve azokat a harcosokat, akik szintén régóta pihentek már, szolgálatuk megkezdésére összpontosítva.

Aztán minden elnyugodott, elcsendesedett újra. Ám a kehely ismét élni kezdett, és kiárasztotta magából azt a mennyei minőséget, melynek szava EGY. Tanítók jelentek meg a Földön, hozva magukkal ékes mennyei bizonyítékát annak, hogy a bolygón nem halt ki a szeretet. Bölcsesség lett úrrá hajnalok harmatján, könyvek példáztak ősi beszédeket, úri ajtók nyíltak az angyalok országába. Aztán lecsendesült, megnyugodott ez a történés is.Virágok kezdtek nyílni hajnalok harmatján, szépségét dicsőítve az Úr mennyei mezeinek. Édes trillával csengett a szó, jövendölve szépséges ragyogását Isten szeretetének.

A Szent Kehely harmadszor is élni kezdett, kiáradva bontotta meg a Földön a szokatlanságot, együvé tartozókat illesztett össze, visszaadta megtorolt hatalmát a földi jónak. Szépséges gyötrelem éledezett újjá, megtartva magának a Karma Törvényét. Ifjonti hév ragyogott a Fény Harcosainak szemében, tettrekészségüknek ezer bizonyítékát adták az Úrnak szóló imáikban és révüléseikben. A mindennapokat ellepte sok csoda, éjjel s nappal egyaránt.

Aztán megszólalt az Úr hangja, és mindenki szívében rezdülést okozott. Lelkek váltak újjá, megharcolva maguknak éltet s halált egyaránt. Az Úr hangja parancsoló volt, bizonyítékát adva ezer szeretetnek. Keltek égi lámpások, mutatva, hogy félni kár. Megsokszorozva új erőre kapott a Fény Birodalma. E Birodalom nagyjai előre mentek mutatni a jót, a helyest, az igazat a polgárság felett.

Aztán elnyugodott ez az energia is, és a Földön dicső uralkodás vette kezdetét. A Szent Grál fennen pompázik a Pilis Tetőn, aranyló ragyogását bőviben árasztva angyalnépnek, földi seregnek egyaránt, kik méltósággal fürdenek az Úr szeretetében.

A Ragyogó Szeretet Tündére földi ruhában lakik újra, mérsékelve meleget, hogy jó legyen, és emberek lelkét segíti, adja a kinyílásnak.

A gondolat hatalma, a tudatosság emelése.

                                                                                 

A legnagyobb titok, amely az emberiség elől sok évezreden keresztül rejtve volt, az az, hogy a gondolatainknak teremtő ereje van. Azt, hogy az a világ, melyben élünk milyen, mindig az egyéni gondolatok összessége, azaz a kollektív tudat határozza meg. Minden gondolatunk energia, amely hasonló minőségű energiát vonz magához. Ez a Vonzás Törvénye.

Nézzünk csak körül, és gondoljuk át eddigi történelmünket, vagy a jelenünket. Évezredeken keresztül, mennyi félelem, szorongás, gonoszság és rosszindulat járta át szívünket, lelkünket, és tartotta, tartja még ma is fogságban gondolatvilágunkat. Csoda-e hát, ha az a világ, amelyet érzékeltünk, tapasztaltunk, és látunk még most is, ennyi nélkülözést, háborút és erőszakot hordoz magában? Könnyű mindig a külső körülményeket hibáztatni, és az áldozat szerepében tetszelegni, de most, hogy már tudjuk az Igazságot, változtatni is képesek vagyunk.

Lássunk egy kicsit e jelenség mögé, és vizsgáljuk meg a közvetlen környezetünket, a családi életünket, a munkahelyünket, a barátainkat, az ismerőseinket, vagy azokat az embereket, akik valamilyen módon keresztezik utunkat. Milyen a kapcsolatunk velük, jól érezzük-e magunkat otthon, vagy ahol dolgozunk, vagy a barátaink társaságában?És általában mit tapasztalunk, ha vásárolni, utazni indulunk? Kedves emberekkel találkozunk? Kellemes élményeket szerzünk? Ha igennel válaszolunk, akkor valószínűleg minden rendben van velünk.

Ellenben, ha olyan emberekkel vagyunk körülvéve, és szinte mindig olyanokba botlunk, és olyanok az életkörülményeink, akikkel, és amelyben rosszul érezzük magunkat, akkor a hibát önmagunkban kell keresnünk. Ekkor érdemes egy kis időt szánni arra, hogy Agykontrollos kifejezéssel élve, "gondolat nagytakarítást" végezzünk. Figyeljük meg, hogy 1 nap alatt mennyi negatív gondolatunk van, miket mondogatunk magunkban: Pl. De hülye vagyok!, Úgy félek, hogy .....! Nekem ez úgysem sikerül!, Beteg vagyok!, Nekem már úgyis mindegy!, Soha sincs pénzem! Mennyire utálom X-et, vagy Y-t, a helyzetemet! stb, stb, stb.

Ha rájövünk, hogy mennyire az ilyen jellegű, negatív gondolatok és érzések uralják elménket és mindennapjainkat, akkor itt az ideje, hogy az ellenkezőjére fordítsuk mindezt. Lehet, hogy nehéznek tűnik, de ha megértjük, hogy ezzel változtathatjuk meg a körülöttünk lévő világot, akkor érdemes komolyan megfontolni, hogy elhagyjuk ezeket a megszokott, gyakran öntudatlanul ismételgetett, mérgező gondolatokat.

Hányan mondják, hogy utálom magamat! Ha képtelenek vagyunk önmagunk elfogadására és szeretetére, akkor másokkal hogyan tudjuk ezt megtenni? Elsősorban önmagunkkal kell tehát kibékülnünk, és minden ítélkezést, önmagunk és mások felett, el kell engednünk. Ne tartsunk haragot, és bocsássunk meg önmagunknak és másoknak is, ha úgy érezzük, hogy rosszat tettünk, vagy tettek ellenünk. A harag olyan méreg, amellyel csakis önmagunknak ártunk.

Ha mindezt képesek vagyunk megtenni, megnyugszunk, és hatalmas terhektől szabadulunk meg, ami meghozza lelki békénket. Ha úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk, akkor forduljunk egy ehhez értő terapeutához! Próbáljuk meg az eddigi negatív élményeinket és eseményeket úgy szemlélni, hogy szükségünk volt ezekre a tapasztalatokra ahhoz, hogy levonva a tanulságokat, pozitív irányba tereljük életünket. Elképesztő és hihetetlen változást fogunk megélni, ha önmagunk megváltoztatásával, szeretetet és harmóniát árasztunk környezetünkre. Mivel mindannyian kapcsolatban vagyunk egymással, a mi példánk másokra is hatással van, és kizárólag olyan emberek és események uralják majd életünket, amelyek kellemesek számunkra. Óriási felelősségünk van tehát abban, hogy hogyan hatunk mi a környezetünkre, ezért a világ jobbá tételét, soha ne másoktól várjuk, ezt kizárólag saját magunk példaadó magatartásával érhetjük el.

Azok a negatív lények, akik évezredeken keresztül, a félelem generálásával tudták fenntartani hatalmukat és valóságunkat, az emberiség saját teremtő erejének tudatosodásával, végleg elveszítik uralmukat. Ezért mondta Jézus , hogy NE FÉLJETEK! Ezt az energiát már megtapasztaltuk, és eleget tanultunk belőle, most már egy olyan világot teremtünk, amelyben többé nincs létjogosultsága.Ez a dimenzió, amely még a jelenlegi világunkat magában foglalja, úgy szabályozza a teremtést, hogy bizonyos késleltetés van beiktatva a gondolat és annak megnyilvánulása között. Hála Istennek! Képzeljük el, mi történne, ha az indulatból odamondogatott, sok rossz kívánság, abban a pillanatban megvalósulna.

Viszont a közelgő dimenziós ugrás, az azonnali teremtés állapotába helyez mindannyiunkat, ezen a rezgésszinten képessé válunk, gondolataink azonnali manifesztálására, de ahhoz, hogy ide kerülhessünk, először önmagunkat kell a feltétel nélküli szeretet hullámhosszára hangolni.Úgyhogy rajta mindenki! Söprögessünk csak saját gondolataink háza táján, teremtsünk rendet bennük, és máris jobban fogjuk érezni magunkat!                                                      

(forrás:Tegyük széppé a világot) 

Tudatosság a lelked ékszere.

                                                                             

Tudatosság,a lelked ékszere,és a fejlődéseddel,rezgésszinted magasabbra emelésével,a lelkedet fokról-fokra csillogó ékkövekkel díszíted fel.Minden felismerés,egy-egy díszítő ékkő a lelkeden.Minél több csillogó drágakövet helyezel el a lelkeden ,annál nagyobb pozitív hatással leszel az életedre.Te építheted,díszítheted,és tökéletesítheted magadban ezeket a csodás értékeket.Ezek a csillogó drágakövek hatalmas frekvenciával,energiával rendelkeznek,minél többet aggatsz a lelkedre,annál közelebb  vagy önmagadhoz,és csodás dolgokat hozhatsz létre az életedben!  :)  :)  :)

Csendesedj el.

                                                                             

Szükségünk van a csendre,mert ilyenkor jobban betekintést nyerek a Világomba.Minél közelebb kerülsz a belső templomodhoz,a te csodás szentélyedhez,annál inkább meg tudod fejteni a téged körülvevő titkokat.Azokat a dolgokat is észreveheted ilyenkor,amit még nem ismertél fel magadban,és körülötted.Ebben a csendben a szükségtelen dolgok eltávolodnak,és messze lesznek tőled.Itt csak TE vagy,és a Lelked,a belső Istenséged!  :) Lelked arra ösztönöz téged ebben a nyugalomban,hogy magadra találj,és elhagyd a téged nem szolgáló,energiát elvonó dolgokat.Tudatosságra,és megértésre tegyél szert.Meglásd,és megértsd a téged szolgáló dolgokat,és felismerd azokat a csodás értékeket amikkel rendelkezel.Értékeljük,és használjunk ki minden olyan percet amit magunkra szentelhetünk,ahol egy kicsit magunk lehetünk!Legyen ez egy séta a természetben,vagy egy  szobában,ahol becsukod az ajtót,,és kizárod a külvilágot egy kicsit.Beülsz egy fotelba,..vagy lefekszel,meggyújtasz egy fehér gyertyát,vagy egy halk relaxáló zenét teszel fel,....vagy csak úgy csendben figyelsz,és kapcsolatot teremtesz a belső bölcsességeddel,a te tiszta szeretettel megáldott csodás szentélyeddel,ami által titkokat ismerhetsz fel magadban!Keresd meg ez a templomot magadban,és fordulj hozzá bátran,hiszen csak ott találkozhatsz igazán ÖNMAGADDAL!  :)

Mindig legyenek céljaid.

                                                                               

Legyenek álmaid,vágyaid,tűzz ki magad elé célokat!Lelki szemeiddel lásd vágyaid megvalósulását,engedd be magadhoz ezeket az energiákat,hogy megnyilvánuljon az életedben!Minél többet gondolsz vágyaid megvalósulására,és képzeletedben sokat fürdőzöl abban az érzésben mintha már  birtokolnád azt amit megálmodtál magadnak!!Higgyünk  abban,hogy megérdemeljük azt amire vágyunk,és érezzük át a vele járó pozitív érzelmeket!Hiszen minél több pozitív érzelmet táplálok valami iránt,az által jó dolgok fognak érkezni hozzám,az életembe,és a vágyaim is teljesülni fognak!Ha az érzelmeink tiszták,és nem árnyékolja be a félelem,és a kétségek romboló energiája,akkor együtt tudunk rezegni a kérésünk energiájával!Vagyis azonosulni tudok vele,mert egyensúlyban vagyok azzal amit el akarok éri!Célok nélkül az életünk egyhangúvá,és sivárrá válhat!Kell,hogy legyenek előtted célok,amivel megvalósíthatod önmagad,és az életedet!Mondjunk köszönetet,és érezzünk hálát mindenért ami az életünkben jelen van,...az apró örömök tudják teljessé varázsolni az életünket,és csodás eseményeket vonzani a későbbiekben!Boldogságra,és szeretetre születtünk erre a világra,a cél az,hogy önmagunkra találjunk,és felfedezzük magunkban azokat az erőket ami által hatással tudunk lenni az egész életünkre!Csodálatos ember vagy,és fantasztikus erők rejlenek benned!Az életedet,és a szándékaidat mindig a tiszta érzelmek vezéreljék,ahol az önzetlen tiszta szeretet energiája vezérli az összes tettedet,és megnyilvánulásodat az életedben!!Hiszen a Világra is pozitívan úgy tudunk hatással lenni,ha ilyen csodálatos és varázslatos érzésekkel élünk együtt a szívünkben!  :)