Általában a „pozitív gondolkodás” kifejezést az életigenlő, bizalomteljes magatartásra használjuk.. A szó a latin „positivus” kifejezésből ered, melynek jelentése megtett, adott, vagyis tulajdonképpen a létezőt írja le, azt „ami van”. A pozitív gondolkodás tehát nem más, mint a lét, az itt lét, a létezés igenlése, az összes körülményekkel, és korlátokkal együtt.A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, elfogadjuk önmagunkat, és tökéletesen egyek vagyunk azzal, „ami van”, hogy barátságosan viszonyulunk az életkörülményeinkhez, és nem vagyunk saját magunk ellenségei.
A pozitív gondolkodás ereje életünk minden pillanatában megmutatkozhat, hiszen állandóan választhatunk aközött, hogy egy dolgot elítélünk-e, vagy megpróbáljuk a legjobbat kihozni abból, amit az adott helyzet kínál. A pozitív gondolkodás feladata nem az, hogy mindent szép színben tüntessen fel, és hogy amit szörnyűnek találunk, csodálatosnak magyarázzuk, hanem, hogy a valóság talaján állva képessé tegyen bennünket arra, hogy elfogadjunk mindent, ami van, úgy, ahogy van, elfogadjuk a szörnyűséget, ennek létezését is.
Nagy tanítónk a fájdalom. Lelki fájdalmainkat sokszor tudomásul sem vesszük drogokkal stimulálószerekkel, különböző mániákkal fedjük el. De, ha újra teret adunk a szellemünknek, hangja felerősödik, és újra azt kezdjük érezni, amit érzünk, és belül valami egyre automatikusabban kezdi jelezni mi a jó nekünk és mi nem. Egyre irányultabbá válunk, lelkünk közepe felé vesszük az irányt, és végül elérkezhetünk az élet feltételek nélküli szeretetéhez.A pozitivitás tehát nem a negatív, az összes bennünket nyomasztó dolog tagadása, hanem a tudatos kihasználása mindannak, ami fájdalmat okoz. Hogy felismerjük, minden által fejlődhetünk. Az élet elfogadásával fedezhetjük fel az élet pozitivitását.
Tulajdonképpen a pozitív gondolkodás a természetes állapotunk. Ha a középpontunkból, a bennünk lévő központiságból kiindulva gondolkodunk, gondolkodásunk mindig pozitív, életigenlő. A folyamat automatikus, hiszen énünk egy mindazzal, ami van. De mivel elveszítettük kapcsolatunkat az igazi, tökéletes énünkkel, és önmagunkat a korlátainkkal azonosítottuk, a pozitív gondolkodás a negatív ellentéteként jelenik meg. Oda kell hát fordulnunk, tudatosan a pozitív gondolkodás felé, hogy felismerjük, mindennek, ami van, joga van létezni. Amikor elfogadom „ami van”, visszanyerem a hatalmat, mellyel megváltoztathatom a dolgokat. Ezáltal magam lépek be a létbe, összhangba kerülök mindazzal, ami van, abba a helyzetbe kerülök, hogy megtapasztalhatom az isteni segítséget. A szó igazi értelmében vett pozitív gondolkodás, életszemlélet megnyitja a kapukat az optimizmus, az önmagam hatékonyságának felismerése, az értelem megtalálása felé vezető utakhoz, és a lelki és fizikai erőforrásokhoz, és hogy egyre inkább felelősséget vállaljunk a saját gondolatainkért és cselekedeteinkért.
A POZITÍV LÉT HÉT DIMENZIÓJA
A pozitivitást, mint életigenlést létállapotként értelmezhetjük. Ha megértjük, mekkora hatalma van a pozitív gondolatoknak, egész életünk a pozitív LÉT irányába fordul.
1. Pozitív gondolkodás
Legyünk tudatában: Minden úgy jó, ahogy van. Ez a mondat a pozitív gondolkodás igazi fokmérője. Ellenben minden „ha” és minden „de” a pozitív gondolkozás beszennyezése. Nem arról van szó, hogy mindent „szépnek gondoljunk”, hogy a problémákat a szőnyeg alá seperjük, hanem arról, hogy a látszat mögött felismerjük a valóságot. A látszat lehet nemszeretem, csúnya, agresszív és gonosz. A pozitív gondolkodás azonban nem foglalkozik vele. Mélyebbre hatol, és a mégoly torz mögött is felismeri a „jót”- hiszen minden csak az én szolgálatomra és segítségemre van. Pozitívan gondolkodni annyit jelent mint figyelmesen és állhatatosan járni végig az élet útját.Higgadtan, bizalommal és humorral telve tenni azt amit kell. Hálával ismerni föl a látszat mögött a valóságot, és biztonsággal élni a lét nyújtotta bőségben. Mihelyt mindenben felismertem a „jót” (hasznosat, értelmeset, kihívást jelentőt, ösztönzőt, röviden: pozitívat), megismertem a látszat mögötti lényegét.
A pozitív gondolkodás tehát valójában a látszatot áttörő, mélyreható gondolkodás. Felold bennünket a kényszer alól, hogy mindent meg kelljen ítélnünk, hogy negatív módon el kelljen ítélnünk.
2. Pozitív érzés
A pozitív gondolkodás és mentálhigiéné pozitív érzéshez vezet: Ahhoz, hogy képesek legyünk nyitottan és kiegyensúlyozottan elfogadni az embereket olyannak, amilyenek. Valamennyien az Egy teremtményei vagyunk. Senki sem jobb vagy rosszabb a másiknál.Mindenkinek más feladata van, más helyen áll. A pozitivitás azonban a saját érzelmeinkre is vonatkozik: Bizalommal és biztosan tartsunk ki, érezzük magunkat érdemesnek arra, hogy gazdagságban éljünk. Pozitívan érezni annyit jelent, mint az életet csak megfigyelni, de nem értékelni, és szeretetteljesen hagyni, hogy a helyes dolgok történjenek meg. A pozitív érzéshez a pozitív képek is hozzátartoznak, hiszen ezek megformált érzelmek. Létünket 95 százalékban a belső képek és érzelmek határozzák meg. Ezért oly rendkívülien fontos, hogy az imagináció erejével pozitívvá alakítsuk érzelmi és belső képi világunkat. Mindig ügyeljen arra, mely érzelmek, mely képekhez kapcsolódnak, és mely belső képek kötődnek a különféle érzelmekhez.
3. Pozitív akarat
Az akarat hatalmas teremtő eszköz, egyetlen pontra koncentrált energia. A pozitív akarat arra ügyel, hogy visszafogja az egocentrikus önakaratot, amely csakis önmagát akarja előtérbe tolni. A pozitív akarat, mint teremtő eszköz, teremtéshez méltóan cselekszik, és nagymértékben erkölcsös: Nem az a fő, hogy az ember a saját akaratát keresztülvigye, hanem, hogy azt akarja, ami másoknak is jó. A pozitív akarat helyesen értelmezve azt jelenti: „Ne az történjék, amit én akarok, hanem amit te.” Ez azonban nem a passzivitásra való felhívás. Értelme: Az én akaratom a TE akaratod. Akaratommal a te AKARATODAT teszem teremtővé.
4. Pozitív beszéd
Sok ember állandóan beszél, de semmit sem mond. Folyton csak másokról pletykál, vagy csak „lelki szemétládának” használja a hallgatóságát. A pozitív beszéd azt jelenti, hogy megtanulom magamat érthető módon kifejezni, és megálljt parancsolok a szavak inflálódásának. Kéretlenül nem adok tanácsot, és hallgatni is megtanulok. Egyenes vagyok szóban és tettben, szóbeli ajándékokat adok. Bátorítok, vigasztalok, a szavakat csak segítségre, köszönetre és áldásra használom.
A pozitív beszédhez a pozitív odafigyelés is hozzátartozik, a másik szavainak meghallgatása és elfogadása. Sokan éppen csak becsukják a szájukat, no meg a fülüket, hogy némi szünetet tartsanak a fecsegésben, és előkészítsék a következő szóáradatot. Ilyen „bezárt” módon pedig képtelenség felfogni, mit is mond a másik. Persze, van nekünk „belső beszédünk” is, egy állandó „karattyolás”. Nagyon fontos, hogy ezt a „kéretlen tanácsadót” pozitívra hangoljuk, és amilyen gyakran csak lehet, elhallgattassuk. Hiszen ott is van élet, ahol már nincs beszéd. A hallgatás és a csend a lélek zenéje.
A pozitív cselekvés tettekre vált minden kimondott szót. Az első próbaköve annak, vajon igazán pozitív módon éljük-e az életet. A pozitív cselekvéshez a következők tartoznak: Meggondoltan, finom érzékkel és türelemmel cselekedni. Kedvesnek, konstruktívnak és segítőkésznek lenni. Megtartani az ígéreteinket. Megbízhatónak, tapintatosnak és kitartónak maradni, függetlennek mások elvárásaitól. Bármit teszek, felelősségteljesen és öntudatosan tegyem.Megtanulni adni és kapni, és a „belsőmből vezérelve” a megfelelő pillanatban a helyeset tenni. Szintén tudatosan és mértékletesen a megfelelő táplálékot fogyasztani. Derűsen és szabadon a mások szabadságát is tiszteletben tartatni. A pozitív cselekvés – mozgás: Magamat, másokat és mást is mozgásba lendítek vele.
6. Pozitív tudat
Egy biztos, a pozitív tudat forrása nem a napi híradó a tévében. Ez a forrás semmiképp sem rajtunk kívül keresendő. A bensőnkben van. Ahhoz, hogy ne csak pozitívan gondolkodjunk, hanem (összességét tekintve) pozitív tudatunk is legyen, rendszeresen hallgatásba kell merülnünk, időt kell szakítanunk a meditációra és az imára.
Így jutunk oda, hogy harmonikus, önfeledt és védett módon ismerjük fel az igazat és a valót. Minden arra irányul, hogy a tudatot tágítsa, hogy a legmagasabb rendű tudatot elérje.
A pozitív tudat végső soron önmagamnak, mint TUDATNAK a felismerését jelenti. Aki megtette ezt a felismerést, soha többé nem fagy le arcáról a belső mosoly.
7. Pozitív élet
Pozitívan élni annyi, mint valóban élni. Nem csak tengetni, hanem vezetni és alakítani az életemet. A saját életem, életkörülményeim teremtőjének lenni. Ehhez pedig mindenekelőtt az tartozik, hogy figyelembe veszem a szellemi törvényeket, gondtalanul és nyugodtan járom az élet útját abban a felismerésben, hogy minden „egyre megy”. Harmonikus kapcsolatokat ápolok, és a kis dolgoknak is örülök. Szeretek élni, de mindenkor készen állok arra, hogy eltávozzam. De amíg élek, okosan, példásan és egészségesen élek. Egész létemet a legmagasabb rendű felé irányítom, Istent mindenben és mindenkiben felismerem és tisztelem. Hálásan és tudatosan töltök be minden pillanatot. Szellemi jelenlétben, értelmesen élek. /Kurt Tepperwein/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése